Biograd - Idegenforgalmi vezető

Biograd kikötő és jelentős turisztikai központ, 29 km-re, délre Zadartól és 44 km-re, északra Sibeniktől. Számos település beleértve Biogradot is relatív alacsony és könnyen megközelíthető Zadari partszakaszon fekszik. A város kis hegycsúcson fekszik, mely bezárja Bosan atraktiv öbleit. Kicsit délebbre még egy öböl található, Soline nagy homokos stranddal.

A környező terület nagyon sűrű fenyőerdővel bővelkedik. Az említett erd, mint a többi mediteráni vegetáció, széles homokos strand (Soline, Crvena Luka), kellemes klíma, sok szép sziget és szigetecskék a part közelében, ugyanakkor a széles Vransko tó (halászat, a baromfik vadászata) tették lehetővé, hogy Biograd jelentős turisztikai helységé fejlődjön.

Ma elsődlegesen turizmussall foglalkozik, Biograd nagyon fontos szerepet játszott a horvát történelemben. A IX. és a X században lett felépítve és megalapozva a kis félszigeten. Kezdetektől a horvát etnológiai és kulturális alapokhoz tartozott. Sidra község székhelye volt, a XI. században pedig Petar Kresimir IV. horvát király székhelye lett valamint a püspökség központja. Ebben az időszakban lett kiépítve a férfi és női bencés kolostor és papnevelde.

Biogradot teljesen megsémisítették 1225-ben a velencei flotta alatt. Lakósai a szigetekre menekültek Skradin és Sibenik városába. A bencés papok Tkonba költöztek a közeli Pasman szigetre, az apácák Zadarba a püspök pedig Skradinaba. A horvát székhelyet romokban hagyták. Soha nem kapta vissza régi hírnevét, mivel a velencei uralom alatt határ hely volt a törökök elleni harcban. A középkori épületek maradványai ki lettek kutatva, mint archeológiai és helyi nemzeti értékek.

Nem messze Biogradtól található a Vransko tó, mely tulajdonképpen karszt terület. A Római város Zadar innen kapta a vizet. Vransko tó ma ismert mint szántóföldi rezervát számos mocsári madár faj számára. Nem rég lett kinevezve a természet parkjának.