Dugi otok a legnagyobb sziget a zadari szigetvilágban, mely több öböllel is büszkélkedhet, gyanakvás nélkül ez a legfestményibb és legszebb az egész parton. Északnyugat- délkelet felé terjed, északabbra tőle található a Molat sziget, és délebbre a Kornat. A legmagasabb csúcs a Vela straza 338 m. A sziget nyugati oldala meredek és magas, mellette sok kis szigetecskével. A többi part le van feküdve, sok szurdokkal, melyek közül kiemelkednek a homokos partok Soliscica, Pantera és Telascica. A délkeleti részén elvált öböl Telascica található, 10 km hosszú és magába foglal számos öblöt és szigetecskét. Telascica ma védet természeti park.

Gazdaság alapja a mezőgazdaság, borászat, olajbogyók termesztése, állattenyésztés és halászat. A legnagyobb település Sali, a többi teleüpések: Zaglav, Zman, Brbinj, Bozava, Luka, Veli Rat, Soline, Dragove i Savar. A szigeten felfelé halad a regionális forgalom. Kompos kapcsolat köti össze Zadarral.(Brbinj, Zaglav).

A másik szigetet Konstantin Porfirogenet említi a X század közepén, Pizuh néven. X.-XI. századi okiratokban a szigetet Insula Tilagus néven emlegetik. (az elnevezés a Telascice öböl nevében maradt meg). A régi horvát időből megmaradtak egészben vagy csak részletekben templomok, szárazfalú házacskák és sírboltok.

A Dugom otoku létezik olajfa erdő Saljsko mező, helyileg nevezett „olajfa erdő” olajfabogyókkal, némelyek 700 évesek. A rejtélyes tenger alatti világot meg ismerhetitek a búvár helyeken, melyekből van elég a környéken. A nyár folyamán Dugom szigeten különböző hal estéket, szamár versenyeket, sport rendezvényeket és pályázatokat rendeznek, melyek közül a legismertebbek a Saljskai keskeny Sali helységben. Dugi otok és Zadar között mindennap közlekedik hajó.