SIBENIK RIVIERA
 
Mielőtt a Krka folyó belép a tengerbe, létrehozza a saját ösvényét, sziklás területeken eresztül feltörve a durva kanyont, míg végül eléri a sibeniki kikötőt. Nem csak a folyó természeti szépsége, de sok geomorfológiai jelenség jellemző a folyó karszt és végső soron gazdag és természetes növényzetére, valamint állatvilágára, ezek döntő szerepet játszottak abban, hogy a Krka folyó kétharmadát nemzeti parknak nevezték ki.
Ahol a Krka megnyugszik, annak jobb partján fekszik a festői szépségű város Skradin.
 
Vodice város, mely már teljes mértékben az idegenforgalomra összpontosít, a közelében levő  nagy mennyiségű vízről kapta a nevét. Először a XV. században említik. A törökök ellen, erős falakkal védekezett számos erőddel, melyek közül az egyetlen fennmaradt erőd Coric.
 
Harminc kilométerre az Adriai autópályán délkeletre Sibeniktől, a gyönyörű város Primosten helyezkedik el, egy kis szigeten, mely a török ellen falakkal és a tornyokkal védekezett, felvonóhíd köti össze a szárazfölddel. Csak később váltotta fel a hidat töltés.
Közeli Pirovacot meg kell említeni különösen a sibeniki Draganić nemesi család XVI. századi komplexe miatt, valamint a gótikus szarkofág miatt, mely domborművekkel van díszítve a Draganić-Vrančić család kriptájában.
 
Sibenik tengeri övezetének van a legtöbb szigete az egész horvát régióban az Adrián. Kornati szigetvilág, a legkifejlettebb és a legsűrűbb szigetcsoport a mediterránon, mintegy 150 szigettel.
A környezet sajátosságai miatt szükség volt ennek a területnek a védelmére, a megsemmisítése és túlzott kizsákmányolása ellen, ezért 1988 -ban nemzeti parknak nevezték ki.
 
Mivel a Telascica öblöt a Dugi otokon különösen tönkre tette az építkezés, így 1988-ban természeti parkká nevezték ki. A Kornati szigetek három csoportja közül, kettő védve van nemzeti park határaival és összesen 101-szigetet számolnak.
 
Sibeniki szigetek közül meg kell említeni a Murtert, a négy településével, mely az össz Kornati szigetek teteje. Itt olajbogyót termesztenek, állattenyésztéssel és a halászattal foglalkoznak, valamint néhány a legjobb fából készült hajók közül még mindig Betinában készül.
A reneszánsz időszakban, otok Prvic volt a helyszíne számos sibeniki nemesség nyári rezidenciájának, köztük a híres feltaláló és nyelvész Faust Vrančić. Zlarin híres a korall zátonyairól, míg Krapanj a szivacs búvárokról. Zirje és Kaprije a legtávolabbi szigetek a sibeniki szigetvilágban.